A Fürdővárosok Nemzetközi Tudományos Konferencia önálló ISBN szám alatt megjelenő konferenciakötetbe szánt kéziratokhoz.

KONCEPCIÓ

Magyar Fürdővárosok Szövetsége könyvsorozatával a felsőoktatásban is széleskörűen használható könyveket kívánunk szerkeszteni, amelyeknek központi témáját a fürdővárosok kérdéskörének sokoldalú feldolgozása képezi. A könyvek több fejezetében több tanulmány jelenik meg. A szerkesztőbizottság és a felkért lektorok a kéziratnak a témához való illeszkedésén túlmenően a tartalmi és a formai követelményeknek való megfelelést is szigorúan figyelembe fogja venni a válogatásnál. A formai követelményeket nem teljesítő publikációk automatikusan, lektorálás nélkül visszakerülnek a szerző(k)höz.

CÍM

A kézirat címe legyen rövid, lényegre törő, de informatív.

SZERZŐ(K):

A cím után a szerző(k) teljes neve, míg alatta a pontos postai cím(ek) következzen. Több szerző nevét egymástól vesszővel, illetve az utolsónál az „és” szócskával válassza el. Az egyes szerzőket nevük után felső indexben 1 számozza meg, és a megfelelő címet ugyanezzel a számmal, külön sorokban adja meg. Jelölje meg (*-gal) a közleményért felelős szerző személyét és annak e-mail címét is.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az összefoglalót Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, szimpla sortávolsággal, 2,5 cm-es margóval, sorkizárással kérjük elkészíteni. Az összefoglaló terjedelme az 1.200 karaktert (szóközzel) ne haladja meg, és ne tartalmazzon rövidítéseket, tartalmi elemei: Bevezetés, Célkitűzések, Eredmények, Következtetések. A szerkesztésénél lényegre törő fogalmazásra kell törekedni úgy, hogy csupán az összefoglalás elolvasása is elegendő legyen a cikk lényegének megértéséhez. Az összefoglalásban nem szerepelhetnek irodalmi hivatkozások.

KULCSSZAVAK

Legfeljebb öt szó vagy kifejezés, amely nem ismétli a címben már megjelenő szavakat. Célszerű, ha olyan általános fogalmak is szerepelnek közöttük, amelyekbe a cikk témája biztosan bele tartozik.

TARTALOM

A kézirat a Magyar Tudományos Akadémia új tudományági besorolása szerinti nómenklatúra alapján elsősorban a gazdaságtudomány, a regionális tudományok, az egészségtudományok és a történettudományok legújabb nemzetközi és hazai kutatási eredményeire támaszkodó szövegrészekből épüljön fel. A szövegben végjegyzetet ne, csak lábjegyzetet alkalmazzanak. Lábjegyzetben magyarázzák meg a szövegben használt idegen szavakat, szakkifejezéseket, ott oldják fel a nemzetközi szervezetek rövidítését. A kéziratban maximálisan három fokozatú címrendszer (fejezetcím, elsőrendű alcím, másodrendű alcím) használható, ezek számozását a szerzőnek kell elvégeznie. A Bevezetés értelemszerűen nem kap számot: Bevezetés; 1. Fürdőturizmus; 1.1. Hajdúszoboszló turizmusa; 1.1.1. Hungarospa gyógyfürdő; Következtetések; Irodalomjegyzék vagy Bevezetés; 1. Szakirodalom 2. Módszerek; 3. Eredmények; Következtetések; Irodalomjegyzék. Kérjük, fordítsanak figyelmet a helyesírásra és a magyar nyelv szabályainak betartására. A „például” és az „illetve” szavakat ne rövidítsék, desztináció helyett néha használják a célterület, célállomás szavakat vagy azok szinonimáit. A szövegalkotás tekintetében a magyar nyelv szabályainak betartása mellett a tudományos műfaj sajátosságai és alapvető normái érvényesüljenek, ugyanakkor figyeljenek az olvasmányosság kritériumaira is.

SZÖVEG

A kézirat terjedelme 20–30 ezer karakter lehet szóközökkel, ami magában foglalja a szövegtörzsön túl az irodalomjegyzéket is. A kéziratot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 2,5 cm-es margóval, szimpla sortávolsággal, sorkizárással kérjük elkészíteni. A cím vagy illusztráció utáni első sort kérjük nem behúzni.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Személyek, intézmények, pályázati támogatók felsorolása. Legfeljebb 10 sor hosszúságú lehet.

SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK

Az irodalomjegyzékben kizárólag a szövegben hivatkozott forrásmunkák szerepelhetnek, a szövegben hivatkozott forrásoknak pedig kivétel nélkül meg kell jelenniük az irodalomjegyzékben. A szövegben a hivatkozás formája:
- A szerző vezetékneve és a megjelenés éve. A szövegkörnyezettől függően: Kiss (2016) vagy (Kiss 2016). A név és az évszám közé nem kerül vessző.
- Többszerzős hivatkozás esetén a nevek közé nagykötőjel és szóköz kerül: (Kiss – Nagy 2015).
- Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az elsőnek a neve szerepeljen: (Kiss et al. 2017).
- Ha az adott szerzőnek ugyanazon évben megjelent több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz a, b, c stb. írandó: (Szabó 2002a).
- Felsorolásszerű hivatkozások esetén az egyes - időrendbe és nem ábécé-sorrendbe rendezett - tételeket vessző választja el: (Kiss 2004, Nagy 2006).
- Ha valamely szerzőtől szó szerint és nem tartalmilag idézünk, akkor a szöveget idézőjelbe kell tenni és a megjelenés éve után az eredeti forrás oldalszámát is fel kell tüntetni: „……..” (Kovács 2006:35).

IRODALOMJEGYZÉK

Az irodalomjegyzéket Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, szimpla sortávolsággal, 2,5 cm-es margóval, sorkizárással kérjük elkészíteni. Csak azok az irodalmi hivatkozások sorolhatók fel, amelyekre a szövegben utalás történt és szoros kapcsolatban vannak a kutatott problémával, a szövegben hivatkozott forrásoknak pedig kivétel nélkül meg kell jelenniük az irodalomjegyzékben. A kézirat végén a felhasznált források jegyzéke szerzők szerint ABC sorrendben, ezen belül fordított időrendben legyen (tehát ugyanazon szerző 2016-ban megjelent tanulmánya megelőzi a 2014-ben megjelentet)! Az irodalomban a kéziratban hivatkozott minden mű bibliográfiai adatának szerepelnie kell, a szövegben pedig hivatkozni kell minden olyan forrásra, amely megjelenik az irodalomjegyzékben. A titulusokat, mint például Dr., nem kell kiírni a szerzők vezetékneve elé vagy után. A hivatkozott műveket sorszámozni kell. A hivatkozásoknál DOI azonosító feltüntetésére külön figyelmet kell fordítani! A DOI-szám mindig a hivatkozás végére kerül.
A különböző jellegű kiadványok mintája:
Könyv:
Csiffáry, G. (2004): Régi magyar fürdővilág. Helikon Kiadó, Budapest. 139 p.
Könyvfejezet:
Kincses, Gy. (2014): Az egészségturizmus helye és szerepe a balneoterápiában. In: Bender, T. (szerk.): Balneoterápia és hidroterápia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, pp. 145–152.
Folyóirat:
Szabó, Z. (2013): Fürdővárosok együttműködésének kialakulása Magyarországon. Comitatus Önkormányzati Szemle 23(214) pp. 80-87.
Molnár, Cs. – Kincses, Á. – Tóth, G. (2009): A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus Bulletin, 13(4) pp. 20-31.
Bauer I. (2008): The health impact of tourism on local and indigenous populations in resource-poor countries. Travel Medicine and Infectious Disease 6(5) pp. 276-91. DOI:10.1016/j.tmaid.2008.05.005

Mivel az irodalomjegyzékek egységesítése tapasztalataink szerint a szerkesztői tevékenységben aránytalanul jelentős időt képvisel, ezúton hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szerkesztőbizottság kizárólag a fentieknek mindenben megfelelő kéziratokat fogad, az ettől eltérő tanulmányokat korrekcióra visszaküldi.

ÁBRÁK, FÉNYKÉPEK, TÁBLÁZATOK

A kézirat illusztrálása kívánatos, természetesen a túlzó illusztrálás nem szerencsés. Érdemes saját fényképfelvétellel vagy saját készítésű ábrával illusztrálni a mondanivalót. A tanulmányhoz tartozó ábrákat, fényképeket és táblázatokat a források pontos megjelölésével kell feltüntetni.

Ábrák
Az ábrákon csak a legszükségesebb felírások (földrajzi nevek, méretek, a jelmagyarázat stb.) szerepeljenek, minden egyéb információ (cím, forrás stb.) az ábra aláírásba kerül. Az ábrákban szereplő felírásoknál kérjük egységesen a Times New Roman betűtípussal, 10-es betűnagyságot alkalmazni. A fekete-fehér kivitelezésű ábrákat olyan vektorgrafikus formátumban (például cdr) kérjük, amelyet az Adobe Illustrator szoftver kezelni, importálni képes. Az ábrákon az alkalmazott koordináta-rendszerek stílusa (szürke árnyalatok, sraffozások stb.), beosztásai, mértékegységei egységesek legyenek! A fekvő ábra szélessége 70–125 mm között változhat, az álló ábrák maximális magassága 182 mm lehet (a kiadvány B5 formátumú lesz). A szerző úgy segítheti legjobban a szerkesztők és a tipográfus munkáját, ha a fenti kérések figyelembevételével úgy és olyan méretben küldi be az ábrákat, ahogyan azokat nyomtatásban látni szeretné. Pusztán valahonnan beszkennelt, mások által szerkesztett, nem jogtiszta ábrákat nem áll módunkban megjelentetni.

Fényképek
A fényképeket kérjük tif vagy jpg formátumban mellékelni. A fotókat javasoljuk a felhasználni kívánt nyomdai méretben 300 dpi-vel menteni/letölteni. Kisebb méretű fényképet, diát nagyobb felbontással kell szkennelni. A fényképek fekete-fehérben fognak megjelenni a kiadványban, de kérjük az eredeti színekkel megküldeni.

Táblázatok
A táblázatokat Word (doc, docx) formátumban, különösebb formázás nélkül várjuk szerzőinktől.

BÍRÁLAT

A beérkezett kéziratokat (a szerkesztő és a szerkesztő bizottság által felkért) független szakmai lektorok bírálják el. A megjelenésről a lektori vélemények alapján a szerkesztő bizottság dönt. Az elfogadott, de módosításokat kívánó kéziratokat javításra, a lektorok véleményével együtt átdolgozásra visszaküldjük a szerzőnek. A szerkesztőnek jogában áll, hogy a kéziratban kisebb, tartalmi kérdéseket nem érintő változtatásokat (stilisztikai javítások, rövidítések, ábrák, táblázatok szerkesztése stb.) végezzen. A szerző a lektor és a szerkesztő által véleményezett javításokat átvezeti az elektronikus fájlba, és azt visszaküldi. Az el nem fogadott lektori javaslatokat külön kísérőlevélben kell tételesen indokolni.

A kéziratot kérjük a fenti formai követelmények alapján megszerkesztve .docx (vagy .doc) fájlként elküldeni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. A fájl neve utaljon a szerzőre, pl. kovacs2017.docx. A kézirat elküldésekor az e-mail tartalmazza az alábbi adatokat: a szerző(k) családi és keresztneve, a szerző(k) intézményének pontos neve és a szerző(k) (hivatalos) e-mail címe.