Az 1990-es évek elején a gyógyfürdővel rendelkező települések hatékony, érdek-érvényesítésben rejlő lehetőségeik kiaknázásának alapvető követelménye lett a szervezeti formában való szerveződés előfeltételeinek megteremtése.3 A magyarországi fürdővárosok érdekszövetségének létrehozását Dr. Verebélyi Imre Belügyminisztériumi közigazgatási államtitkár javaslatára Dr. Pocsay Gábor, Gyula Város polgármestere kezdeményezte. A Magyar Fürdővárosok Szövetsége alapításának témájában 1993. szeptember 21-én tizenegy fürdővárosi önkormányzat (Budapest, Harkány, Miskolc, Orosháza, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyomaendrőd, Sárvár, Mezőkövesd, Igal, Gyula) képviselőjével tartottak egy előzetes megbeszélést Gyulán. A megbeszélésen egyöntetűen megfogalmazódott egy fürdővárosi érdekszövetség létrehozásának szükségessége és megvitatták a szövetség előzetes alapszabály-tervezetét.

A Magyar Fürdővárosok Szövetségét 1993. november 12.-én Gyulán az Agro Hotel konferencia termében alapították. Az alakuló ülésen tizennyolc, zömében kelet-magyarországi, gyógyfürdővel rendelkező települési önkormányzat képviseltette magát, további kilenc települési önkormányzat az ülésen való személyes megjelenés helyett írásbeli csatlakozó szándéknyilatkozatot küldött. Az alakuló ülésre nemzetközileg is felfigyeltek, mert három erdélyi fürdőváros (Szováta, Csíkszereda, Tusnádfürdő) reumatológus orvosa is jelen volt. A Magyar Fürdővárosok Szövetségét 27 települési önkormányzat alapította. Alapító tagok a belépési határozatok meghozatalának időrendi sorrendjében: Gyula, Berekfürdő, Túrkeve, Békés, Kecskemét, Hévíz, Kisújszállás, Kapuvár, Komárom, Gyomaendrőd, Nagykőrös, Mezőtúr, Jászberény, Harkány, Mátraderecske, Cegléd, Hódmezővásárhely, Cserkeszőlő, Zalakaros, Békéscsaba, Mosonmagyaróvár, Makó, Szombathely, Miskolc, Csongrád, Bük, Hajdúszoboszló. A Magyar Fürdővárosok Szövetsége tagjai alapító elnöknek Dr. Pocsay Gábort, Gyula Város polgármesterét választották.