Letöltés (PDF)

Preambulum

A 2016. október 20. napjáig bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület a 18/2016. (X.20.) MFVSZ határozatával, valamint a Gyulai Törvényszék Pk.60.133/1993/50. szám alatti végzésében fogadta el.

I. Fejezet

1.§.
Általános rendelkezések

(1.) Az Egyesület neve: Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület.
(2.) Az Egyesület székhelye: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1.
(3.) Az Egyesület hatóköre országos, működését Magyarország területén végzi az Alaptörvény keretei között.
(4.) Az Egyesület időtartama: határozatlan.
(5.) Az Egyesület internetes honlapja: www.magyarfurdovarosok.hu
(6.) Az Egyesület a tagjai által Magyarországon, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az Alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
(7.) Az Egyesület jogi személy.
(8.) Az Egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre, az Alapszabály módosítása esetén az Egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(9.) Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól nem is fogad el.

2. §.
Az Egyesület célja, tevékenysége

(1.) A Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület általános célkitűzése az együttműködési lehetőség megteremtése és kiszélesítése a tagjai között, a tag települések társadalmi-gazdasági fejlesztésének elősegítése, a tag településeken működő fürdők műszaki adottságai fejlesztésének helyi- és regionális szinten történő elősegítése, a fürdőturizmus fejlesztésének elősegítése, valamint a tagok érdekképviseleti kereteinek kialakítása, érdekvédelmének ellátása.
(2.) E cél elérése érdekében tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:
a) közös akciók szervezése, a rendelkezésre álló adatok cseréje és közös felhasználása,
b) tapasztalatok cseréje és közös találkozók megszervezése,
c) valamennyi állami és szakmai szervezettel jó kapcsolatra és konstruktív együttműködésre törekedés,
d) turisztikai kiállításokon és egyéb turisztikai szakmai fórumokon történő részvétel, tagjai részvételének elősegítése,
e) szakmai konferenciák rendezése,
f) szakmai kapcsolat kialakítása és kapcsolattartás az Európai Unió tagállamai és az Európai Unión kívül eső (harmadik) országok fürdőtelepülései önkormányzataival és azonos vagy hasonló célú civil szervezeteivel.

(3.) Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célok elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:
9412 Szakmai érdekképviselet
1820 Egyéb sokszorosítás
5811 Könyvkiadás
7021 PR, kommunikáció
7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7311 Reklámügynöki tevékenység
7312 Médiareklám
7430 Fordítás, tolmácsolás
7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
8532 Szakmai középfokú oktatás
8551 Sport, szabadidős képzés
8552 Kulturális képzés
8559 M.n.s. egyéb oktatás
8560 Oktatást kiegészítő tevékenység

3.§.
Az Egyesület tagjai

Az Egyesületnek az új Ptk. 3:65.§. (2.) bekezdésében foglaltak értelmében rendes tagjai, továbbá különleges jogállású tagjai- pártoló tagjai és tiszteletbeli tagjai- lehetnek. A tag személyére az Egyesület tagjai javaslatot tehetnek. Az Egyesületbe való belépés önkéntes.

(1.) Az Egyesület rendes tagja:
a) A Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület rendes tagjai lehetnek azon települések önkormányzatai, melyek belépési nyilatkozattal és képviselő testületi határozatban kinyilvánítják csatlakozási szándékukat a Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesülethez, továbbá írásban nyilatkoznak arról, hogy az Egyesület célkitűzéseit magukénak vallják, az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el, továbbá vállalják, hogy az Egyesület munkájában tevékenyen részt vesznek, az éves tagdíjat az Alapszabály által előírt határidőben megfizetik, és a tagsági viszonyból eredő egyéb kötelezettségek teljesítését vállalják.

A rendes tagsági viszony feltételei:
- a jelentkező település Önkormányzatának döntése a csatlakozási feltételek, Alapszabály rendelkezéseinek elfogadásáról,
- az Egyesület működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtéséhez való hozzájárulás, közreműködés,
- közfürdő üzemeltetése, működtetése,
- részvétel a Közgyűlés, Elnökség munkájában,
- éves beszámoló készítése a végzett munkájáról, valamint javaslatok kidolgozása a jövőre nézve.
Pártoló és tiszteletbeli tagok esetén tagsági viszony feltétele az Alapszabály elfogadása és az Egyesület céljai elérésének elősegítése, együttműködés a tagokkal.
b) A tagsági jogok és kötelezettségek az Egyesület rendes tagjait illetik meg és terhelik, joghatályos jognyilatkozatok megtételére a rendes tagok képviseletében a polgármester vagy a képviselő testület felhatalmazása, vagy a polgármester felhatalmazása alapján az alpolgármester, vagy a polgármester állandó, vagy eseti meghatalmazása alapján egy természetes személy meghatalmazott képviseli.
c) A rendes tag szavazati joggal rendelkezik.

(2.) Az Egyesület különleges jogállású tagjai:
(A) Az Egyesület pártoló tagja:
a) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek természetes személyek, települési önkormányzatok, jogi személyek, feltéve, ha az Egyesület működését anyagilag támogatják és az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
b) A pártoló tagok felajánlásokkal vagy más módon is támogathatják az Egyesületet.
c) A természetes személy pártoló tag illetve települési önkormányzat, jogi személy pártoló tag képviselője tisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik.
d) A pártoló tag felvételére a rendes tag felvételére vonatkozó szabályok az irányadók.
e) A természetes személy pártoló tag jogait személyesen, a jogi személy pártoló tag tagsági jogait képviselője, vagy a képviselő írásbeli meghatalmazása alapján egy természetes személy meghatalmazott útján gyakorolja.
(B) Az Egyesület tiszteletbeli tagja:
a) Az Egyesület tiszteletbeli tagjai lehetnek mindazok a természetes személyek, akik kiemelkedő gazdasági és/vagy társadalmilag jelentős tevékenysége miatt köztiszteletben állnak, az Alapszabály céljaival egyetértenek, azok megvalósítását elősegítik.
b) A tiszteletbeli tag személyére bármely rendes tag jogosult javaslatot tenni.
c) A tiszteletbeli tag jogait személyesen gyakorolja.

(3.) A rendes és a pártoló tagsági jogviszony keletkezése:
A tagsági jogviszony tagfelvétel alapján jön létre. A tagfelvételi kérelmet az Egyesület ügyvezető elnökéhez címezve, az Egyesület székhelyére kell benyújtani személyesen vagy megküldeni postai úton. Az ügyvezető elnök a tagfelvételi kérelmet eljuttatja az Elnökséghez, amely a kérelmet jóváhagyás végett a Közgyűlés elé terjeszti. A tagfelvétel korlátozásmentes. A tagfelvételről a tagfelvételi kérelem beérkezését követő soron következő Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel köteles határozatot hozni. A Közgyűlés a tagfelvétel tárgyában hozott határozatot a meghozatalától számított 30 napon belül írásban, elektronikus levél (e-mail) útján közli az érintettel. Az Egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet, melyet az ügyvezető elnök a tagnyilvántartási könyvben köteles vezetni, feltüntetve benne a változásokat.

(4.) A tiszteletbeli tagsági jogviszony keletkezése:
Bármelyik rendes tag javaslatot tehet tiszteletbeli tag személyére, kezdeményezheti a felvételét az Elnökség részére történő írásbeli bejelentése alapján. A javaslat alapján az Elnökség annak beérkezését követő soron következő Közgyűlés elé terjeszti a tiszteletbeli tagfelvételi kérelmet és a tagjelölt tiszteletbeli tagság elfogadására irányuló nyilatkozatát, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal dönt.

Az Alapszabályban „tag” megjelölés alatt a rendes tagokat kell érteni, ahol az Alapszabály különleges jogállású tagokra utal, ott a pártoló tag és a tiszteletbeli tag megjelölés kerül feltüntetésre.

4. §
Tagdíjfizetés mértéke és módja

(1.) Az Egyesület tagjainak évente előre tagdíjat kell fizetni a szövetség számlájára, melynek mértéke a nyilvántartott települési lélekszámként 3,-Ft/lakos/év, azzal, hogy az éves tagdíj minimális összege 30.000,-Ft/település.

(2.) Pártoló tagok esetében:
a) Jogi személy pártoló tag 360.000,- Ft/év
b) Természetes személy esetében: 24.000,- Ft/év

(3.) A tagdíjat a tagoknak éves összegben kell megfizetni az Egyesület elkülönített számlaszámára átutalással minden év március hó 31. napjáig előre, azzal, hogy a tagdíj összegéről kiállított tagdíjbekérőt az Egyesület minden év február hó utolsó napjáig a tagok részére köteles megküldeni. Amennyiben a tagsági jogviszony évközben jön létre, június hó 30. napjáig történő csatlakozás esetén az éves tagdíjat, július hó 01. napját követő csatlakozás esetén a féléves tagdíjat a csatlakozó tag a tagfelvételétől számított 30 napon belül kiállított és részére megküldött tagdíjbekérő alapján köteles egy összegben megfizetni.

5.§.
A tagok jogai és kötelezettségei

(1.) Az Egyesület rendes tagjának jogai:
a) az Egyesület közgyűlésében szavazati joggal rendelkezik,
b) képviselője útján részt vehet a Közgyűlés ülésein, munkájában, tanácskozásain, egyéb rendezvényein, javaslattételi, felszólalási, tanácskozási, észrevételezési, indítványozási joggal rendelkezik,
c) javaslatot tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira,
d) a Közgyűlést össze kell hívni, ha a tagok 1/10-e –az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi az ügyvezető elnöknél,
e) törvényes képviselője útján választhat, törvényes képviselője választható bármely tisztségre, amennyiben nem esik jogszabályban meghatározott korlátozások hatálya alá,
f) a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül keresetet indíthat a jogi személy ellen, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti,
g) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit, valamint helyiségeit, eszközeit,
h) javasolhatja új tag felvételét,
i) javaslatot tehet az elnök, ügyvezető elnök, alelnök, elnökségi tag, Felügyelő Bizottság tag, tiszteletbeli tag személyére,
j) indokolás nélkül kiléphet az Egyesületből,
k) a képviselő a felszólalásának rögzítését kérheti a Közgyűlésen készült jegyzőkönyvbe,
l) az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az ügyvezető elnökkel történő egyeztetést követően az elnök jelenlétében betekinthet,
m) jogosult a települési önkormányzat neve mellett a „Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület tagja” megjelölést viselni.

(2.) Pártoló tag és a tiszteletbeli tag jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen,
b) javaslattételi, véleményezési jog illeti meg az Egyesület működésével kapcsolatban,
c) részt vehet az Egyesület rendezvényein,
d) a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül keresetet indíthat a jogi személy ellen, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(3.) A rendes tagok kötelezettségei:
a) az Egyesület céljainak megvalósításában közreműködni, az Egyesület legfőbb szervének munkájában képviselője útján rendszeresen részt venni,
b) képviselője választott tisztségét a legjobb tudása szerint az Egyesület érdekeinek megfelelően ellátni,
c) az Alapszabály, egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit betartani,
d) a Közgyűlés, az Elnökség határozatait végrehajtani és teljesíteni az egyesületi tevékenységgel kapcsolatosan önként vállalt feladatokat,
e) a tagdíjat előre megfizetni minden év március hó 31. napjáig,
f) tartózkodni minden olyan gyakorlattól, amely az Egyesület céljának megvalósítását veszélyeztetheti,
g) elérhetőségeit (telefon, telefax, e-mail cím) az ügyvezető elnök részére írásban bejelenteni, a bejelentett adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül az ügyvezető elnököt értesíteni.

(4.) A pártoló tag és a tiszteletbeli tag köteles az Alapszabály, egyéb egyesületi szabályzatok, közgyűlési határozatok rendelkezéseit betartani.

6.§.
A tagsági viszony megszűnésének esetei

(1.) A rendes tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) az Egyesület megszűnésével,
c) kizárással,
d) a tag jogutód nélküli megszűnésével,
e) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával.

(2.) A pártoló tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) kizárással,
c) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,
d) természetes személy halálával,
e) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélküli megszűnésével,
f) az Egyesület megszűnésével.

(3.) A tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel,
b) kizárással,
c) a tiszteletbeli tag halálával,
d) az Egyesület megszűnésével.

(4.) Kilépés
Az Egyesület minden tagjának joga van tagsági viszonyát indokolás nélkül, kilépés útján, képviselőtestületi határozattal igazoltan megszüntetni, ha az Egyesület munkájában nem kíván tovább részt venni. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni az ügyvezető elnöknek legalább 3 hónappal a naptári év végét megelőzően. A bejelentéshez csatolni kell az annak alapját képező képviselő-testületi határozatot. A tagsági viszony e naptári év utolsó napján szűnik meg. A kilépett tag a befizetett tagdíjat nem követelheti vissza. Kilépésre kizárólag akkor van lehetőség, ha a tag a kilépését megelőzően a tárgyévi tagdíjat teljes egészében az Egyesület részére megfizette.

(5.) Kizárás
(A) Az Egyesület rendes tagja kizárására akkor kerül sor, ha:
• olyan gyakorlatot folytat, amely:
 az Egyesület jó hírnevét súlyosan sérti.
 az Egyesület céljainak megvalósítását akadályozza, veszélyezteti,
• az Egyesület Alapszabályának előírásait, vagy a Közgyűlés és az Elnökség határozatait az erre irányuló, hozzá intézett írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be.
• ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének legalább 12 hónapon át nem tesz eleget és tartozását a kizárás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, valamint megfelelő határidő kitűzését is tartalmazó írásbeli felszólításra sem rendezi,
• az Egyesület működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtését nem biztosítja,
• az éves beszámolót az elvégzett munkájáról az Egyesület részére legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig nem küldi meg.
(B) Az Egyesület pártoló tagja kizárására akkor kerül sor, ha:
• olyan magatartást tanúsít illetve olyan gyakorlatot folytat, amely:
- az Egyesület jó hírnevét súlyosan sérti,
- az Egyesület céljainak megvalósítását akadályozza, veszélyezteti,
- az Egyesület Alapszabályának előírásait, vagy a Közgyűlés és az Elnökség határozatait az erre irányuló, hozzá intézett írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be,
- ha az Egyesület célját veszélyezteti, vagy legalább 12 hónapon át az általa vállalt felajánlásból eredő kötelezettségeknek nem tesz eleget, és a kizárás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, valamint a megfelelő határidő kitűzését is tartalmazó írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti,
- a bíróság vele szemben szándékos bűntett elkövetése miatt jogerősen legalább felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki,
- a természetes személy pártoló tag kizárható abban az esetben is, ha a bíróság olyan jellegű bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el jogerősen, amely különös tekintettel a közerkölcsbe ütközésre, és a társadalmi megítélés miatt a tagsági jogviszony további fenntartása az Egyesület jó hírnevének sérelme nélkül lehetetlen.

(C) Az Egyesület tiszteletbeli tagja kizárására akkor kerül sor, ha:
• olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesület jó hírnevét súlyosan sérti,
• olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesület céljainak megvalósítását akadályozza, veszélyezteti,
• az Egyesület Alapszabályának előírásait, vagy a Közgyűlés és az Elnökség határozatait az erre irányuló, hozzá intézett írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be,
• a bíróság vele szemben szándékos bűntett elkövetése miatt jogerősen legalább felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki,
• a tiszteletbeli tag kizárható abban az esetben is, ha a bíróság olyan jellegű bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el jogerősen, amely különös tekintettel a közerkölcsbe ütközésre, és a társadalmi megítélése miatt a tagsági jogviszony további fenntartása az Egyesület jó hírnevének sérelme nélkül lehetetlen.

(D) A kizárási eljárás:
A kizárási eljárás kezdeményezésére a Közgyűlés, illetve az Elnökség jogosult. A kizárási eljárás megindítására az ügyvezető elnök a kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belül rendkívüli közgyűlést köteles összehívni. A kizárási eljárás a rendes közgyűlés keretein belül is lefolytatható, amennyiben azt az ügyvezető elnök az elnökségi határozat alapján egyébként is összehívja. A kizárásról való döntés a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az eljárás alá vont tagot a kizárás tárgyában határozó közgyűlésre igazolható módon meg kell hívni, és az ülésen biztosítani kell a részére a védekezés lehetőségét. A kizárást az ok megjelölésével, indokolt írásbeli határozatban kell közölni, az eljárás alá vont taggal, amelyben tájékoztatni kell arról, hogy a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban a határozat jogsértő jellege miatt a kézhez vételtől számított 30 napon belül keresetet indíthat ellene a bíróságnak. A keresetindításra az 5.§. (1) bekezdés f) pontjában foglaltak irányadóak.
A kizárásról a Közgyűlés határoz titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

(6.) Természetes személy halála, illetve a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélküli megszűnése
Természetes személy halálának, továbbá a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogutód nélküli megszűnésének esetében a megszűnés tényét –a rendelkezésre álló adatok alapján- az Elnökség állapítja meg. Ez esetben a tagsági viszony az elhalálozás napján, illetve a jogutód nélküli megszűnés napján szűnik meg. Azon tagok esetében, amelyek esetében jogutódlás következik be, a jogutód(ok) az Egyesület tagjai maradnak, amennyiben a jogutódlás bekövetkeztétől számított 30 napon belül írásban bejelentik a tagság fenntartása iránti szándékukat az Egyesület ügyvezető elnöke részére és megfelelnek az Alapszabályban meghatározott tagsági feltételeinek.

(7.) Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.

II. Fejezet

7.§.
Az Egyesület szervezete

I. Az Egyesület szervei:
(A) Közgyűlés
(B) Elnökség
(C) Felügyelő Bizottság
II. Az Egyesület tisztségviselői:
(A) Elnök
(B) Ügyvezető elnök
(C) Alelnök
(D) 2 fő elnökségi tag

8.§.
A közgyűlés

(1.) A közgyűlés a Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésen a tagokat a mindenkori polgármester, alpolgármester, vagy a polgármester állandó vagy eseti meghatalmazása alapján egy természetes személy meghatalmazott képviseli. A Közgyűlésen a tagok képviselői a tagok nevében joghatályos jognyilatkozatok megtételére jogosultak.

(2.) A közgyűlés munkájában az ügyvezető elnök meghívására megfigyelői státusszal nem magyarországi fürdő-települések is részt vehetnek. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak, és az Alapszabály, vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

(3.) Üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja, Közgyűlést kell összehívni akkor, ha azt a tagok 1/10-e –az ok és a cél megjelölésével- írásban kezdeményezi az ügyvezető elnöknél, vagy ha azt a Felügyelő Bizottság az összehívás tárgyának és a céljának megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy ha azt a bíróság elrendeli.

(4.) Napirendjét az ügyvezető elnök állapítja meg. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az ügyvezető elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezető elnök az Elnökség véleményének figyelembevételével jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az ügyvezető elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.

(5.) A közgyűlést az ügyvezető elnök hívja össze, írásbeli meghívóval, postai értesítés, telefax vagy elektronikus levél (e-mail) útján, legalább 8 nappal korábban, a napirend egyidejű közlésével a Közgyűlés helyének és időpontjának megjelölése mellett. A meghívó kiküldése a tag által az ügyvezető elnök részére írásban bejelentett elérhetőségek egyike (postai cím, e-mail cím, telefax szám) útján szabályszerűnek tekintendő. Amennyiben a tag képviselője útján az elérhetőségének megváltozását az ügyvezető elnök részére az Alapszabályban meghatározott határidőn belül nem jelenti be írásban, a meghívó megküldésének sikertelensége esetén utóbb nem hivatkozhat arra, hogy a meghívóban közölt Közgyűlés helyéről és idejéről, napirendi pontok tartalmáról nem értesítették szabályszerűen, a bejelentés elmulasztásából eredő következmények a tagot terhelik. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés napirendjén szereplő napirendi pontok felsorolását, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívására, napirendjére és határozatképességére vonatkozó tájékoztatást.

(6.) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(7.) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselteti magát. A Közgyűlés a határozatokat nyílt szavazás útján - jogszabály, valamint az Alapszabály eltérő rendelkezései kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani. Bármely szavazásra jogosult tag indítványára, ha a jelenlevők legalább 1/3-a támogatja titkos szavazás is tartható.

(8.) Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy az eredeti közgyűlés kezdő időpontját követő 30 perc elteltével, de legfeljebb 30 napon belül megismételt közgyűlés tartható a kiküldött meghívóban feltüntetett eredeti napirendi pontokkal. A megismételt Közgyűlés a jelenlevő tagok számára tekintet nélkül kizárólag abban az esetben határozatképes:
a) amennyiben a megismételt közgyűlés összehívására az eredeti napirendi pontokban, az eredeti napon és helyszínen kerül sor, akkor a tagokat az eredeti meghívóban figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes,
b) amennyiben a megismételt közgyűlést nem az eredeti közgyűlés napjára hívják össze, úgy a tagok erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, melynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, helyét, idejét, valamint az arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(9.) Az Egyesület elnöke egyben a közgyűlés levezető elnöke is. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.

(10.) A Közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása, módosítása,
b) tisztségviselők megválasztása, visszahívása,
c) Az Egyesület éves gazdasági tervének (költségvetés), illetve pénzügyi jelentés elfogadása,
d) az Elnökség éves beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,
e) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, és szétválásának elhatározása,
f) döntés a rendes tag, pártoló tag felvételéről, kizárásáról, visszahívásáról,
g) döntés tiszteletbeli tag felvételéről, kizárásáról,
h) döntés az éves tagdíj összegéről,
i) döntés az Egyesület belső szabályzatainak elfogadásáról,
j) az Egyesület céljai megvalósítása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenység elismerésére kitüntetést, elismerő címek alapítása,
k) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal,
l) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, a vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,
m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
n) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
o) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása,
p) végelszámoló kijelölése.

(11.) A szavazásra jogosultak 2/3-os szótöbbsége szükséges a tisztségviselők visszahívása esetén.

(12.) Az Egyesület Alapszabályának módosításához a szavazáson jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(13.) Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(14.) A Közgyűlés határozatait a Közgyűlési Határozatok Könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az Egyesület ügyvezető elnöke intézkedik a Közgyűlési Határozatok Könyvének naprakész vezetéséről. A Közgyűlési Határozatok Könyvét az Egyesület székhelyén kell tartani, abba bármely tag, pártoló tag, tiszteletbeli tag betekinthet, arról személyiségi jogok sérelme nélkül másolatot készíthet, vagy térítés ellenében fénymásolatot kérhet.

(15.) A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető, az ügyvezető elnök, és egy tag aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, határozati javaslatok szövegét, azokra leadott szavazatok, ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodók számát, az elfogadott határozatok szövegét. A jegyzőkönyv kötelező mellékletét képezi a közgyűlésről készült jelenléti ív.

(16.) Az írásbeli szavazás szabályai:
a) Tekintettel arra, hogy az Egyesület hatóköre országos, az Egyesület tagjainak döntéshozatalban való aktív részvételének megkönnyítése, a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatal érdekében a tagok Közgyűlés tartása nélkül is tárgyalhatnak, szavazhatnak postai úton, telefax, vagy elektronikus levél (e-mail) útján is. Az Egyesület Elnöksége a határozati javaslatot köteles postai úton, telefax vagy elektronikus levél (e-mail) útján megküldeni a szavazati joggal rendelkező tagoknak.
b) A szavazást és a határozati javaslat teljes tartalmát írásbeli szavazólap nyomtatványon kell lebonyolítani.
c) A szavazólap nyomtatványon fel kell tüntetni a napirendi pontokat, a teljes határozati javaslatot, az adott határozati javaslatra adható lehetséges választ (igen, nem, tartózkodom), a szavazat leadásának módját, helyét, időpontját.
d) A szavazólap nyomtatvány kötelező tartalmi eleme az Elnökség felhívása arra vonatkozóan, hogy megfelelő (legalább 8 napos) határidőn belül gyakorolhatják a tagok a szavazati jogukat. A szavazólap nyomtatványon figyelmeztetni kell a tagokat, hogy a döntési mechanizmusban a hallgatólagos hozzájárulás elve érvényesül, vagyis amennyiben a tagok a rendelkezésre álló határidőn belül nem küldik vissza a nyomtatványt, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy a határozati javaslatot nem ellenzik, ahhoz hozzájárulnak. A szavazatszámításkor ezen tagok szavazatát az igen szavazatok közé kell számítani.
e) A kitöltött és leadott szavazólap akkor érvényes, ha az egyértelmű (bekarikázott, beikszelt, aláhúzott) választ, valamint a kitöltés időpontját és a szavazásra jogosult nevét is tartalmazza.
f) A tagok a megadott határidőn belül postai úton, telefax, vagy elektronikus levél (e-mail) útján adhatják le a szavazatukat. Minden tag saját hatáskörében és felelősségére köteles biztosítani azt, hogy a szavazás jogát kizárólag az arra jogosult személy gyakorolja.
g) A szavazat leadására biztosított határidő leteltével a postai úton, telefaxon, elektronikus levélben (e-mailben) beérkezett szavazatokat az Elnökség összesíti. Az összesítés után csak az egyértelmű igen, vagy az egyértelmű nem válaszok vehetők figyelembe, a hallgatólagos hozzájárulás elve alapján a vissza nem küldött szavazólap nyomtatványok igen szavazatként kell számítani. A határozat elfogadottnak tekintendő, amennyiben a szavazásra jogosult tagok legalább fele (50% 1 fő) igen szavazata állapítható meg.
h) A fenti eljárás alapján meghozott döntést az Elnökség a döntés meghozatalától számított 8 napon belül közli a tagokkal írásban. (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben – e-mailben)
i) Az Elnökség a szavazás lefolytatásáról, az eredmény közléséről nyilvántartást vezet. A nyilvántartáshoz csatolni kell a postai úton, telefaxon és az elektronikus úton megküldött iratok kinyomtatott szövegét.
j) Az írásos szavazatokat az eredmény megállapításától számított 5 évig kell az egyesületi nyilvántartásban megőrizni.
k) Az írásbeli szavazás határozatképességét, hitelességét, számszaki helyességét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

9.§.
Rendkívüli közgyűlés

Az ügyvezető elnök rendkívüli közgyűlést hív össze, ha a tag kizárására, tisztségviselő visszahívására okot adó, Alapszabályban meghatározott körülmény áll fenn, vagy ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. A rendkívüli közgyűlést az összehívására okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés telefaxon vagy e-mailben is összehívható. A rendkívüli közgyűlésre egyébként a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.
Az ügyvezető elnök köteles a fentieken túl a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
 az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
 az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
 az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

10.§.
Az Elnökség

(1.) Az Elnökség az Egyesület közgyűlései közötti időszakban működő általános hatáskörű ügyvezető szerve. Az Elnökség az általa elfogadott munka- és ülésterv alapján látja el a tevékenységét.

(2.) Az Elnökség feladatai és hatásköre:
a) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,
b) az Elnökség munka- és üléstervének előkészítése, és elfogadása,
c) az Egyesület belső szabályzatainak előkészítése,
d) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
e) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
f) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
g) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
h) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése,
i) a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése,
j) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
k) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
l) a tagság nyilvántartása,
m) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
n) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
o) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, és
p) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

(3.) Az Elnökség 5 főből áll. Az elnököt, valamint az alelnököt az ügyvezető elnököt és az Elnökség további 2 tagját tagjainak sorából a tagok mindenkori polgármesterei közül a Közgyűlés választja egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással a helyhatósági választásokat követő legkésőbb 60 napon belül összehívott tisztújító Közgyűlésen. Az ügyvezető elnök az Egyesület tagjain kívüli személy, nem polgármester is lehet. Az Elnökség tagjainak megbízása a helyhatósági választásokhoz kötődő 5 éves időtartamra szól azzal, hogy a megbízás mindaddig tart, amíg a mindenkori önkormányzati választásokat követően megtartott közgyűlés az új Elnökség megválasztásáról határoz. Az ügyvezető elnök megbízatása- amennyiben nem polgármester- a megbízatásának elfogadásától számított 5 éves időtartamra szól, azzal azonban, hogy a megbízatás kezdete egybe kell, hogy essen az elnökségi tagok megbízatásának kezdő időpontjával.

(4.) Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges mértékben nem korlátozták.
Nem lehet elnökségi tag az:
 bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
 akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak,
 az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(5.) Évente legalább két alkalommal ülésezik, az ügyvezető elnök által az Elnökség tagjaival történt előzetes egyeztetést követően meghozott döntésben meghatározott helyszínen és időpontban. Az elnökségi ülés helyszínére és időpontjára vonatkozó döntést az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Az Elnökség üléseit az ügyvezető elnök írásban - a napirend egyidejű közlésével - hívja össze. A meghívó elküldése történhet elektronikus úton, telefaxon vagy postai levél útján. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább 8 napnak kell eltelnie. Rendkívüli esetben a meghívó elküldése és az ülés napja között a 8 napnál kevesebb időköz is elfogadottnak tekintendő amennyiben erről az ügyvezető elnök az elnökségi tagokat elektronikus úton (e-mailben), telefax-on, telefonon értesíti és az ülés helyszínéről és időpontjáról való tudomásszerzést és annak elfogadását az elnökségi tagok legalább fele írásban (elektronikus úton, telefax-on) visszaigazolja.

(6.) Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.

(7.) Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább 3 fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetettnek tekintendő. Határozatait nyílt szavazás során, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(8.) Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és az ügyvezető elnök ír alá. A jegyzőkönyv az ülés helyét, idejét, napirendjét, jelenlévők személyét, tisztségét, hozzászólások lényegét, elfogadott, elutasított határozati javaslatok szó szerinti szövegét, leadott szavazatok számát, arányát, a szavazás eredményét tartalmazza.

(9.) Az Elnökség határozatait az elnökségi Határozatok Könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az ügyvezető elnök köteles az elnökségi Határozatok Könyvét naprakészen vezetni.

(10.) Az elnökségi tagság megszűnésének esetei:
a) lemondással,
b) az elnökségi tag által képviselt tag egyesületi tagságának megszűnésével,
c) visszahívással,
d) határozott idejű megbízás lejártával,
e) elnökségi tag mindenkori polgármestere polgármesteri tisztségének megszűnése esetén,
f) az elnökségi tag halálával,
g) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
h) az elnökségi taggal szembeni kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(11.) Az elnökségi tag képviselőjének visszahívására különösen akkor kerülhet sor:
a) ha nem az általa elvárható gondossággal vagy nem az egyesületi célok, érdekek elsődlegessége alapján jár el,
b) ha az Egyesület jogszabályszerű működését magatartásával akadályozza,
c) ha jogszabályokban, bírósági, hatósági határozatban, Alapszabályban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.

(12.) A visszahívási eljárást a rendes tagok 1/3-a, a tisztségviselők bármelyike az Egyesület ügyvezető elnökénél írásban az ok megjelölésével kezdeményezheti. A visszahívási eljárás megindítására és lefolytatására az ügyvezető elnök a kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belül rendkívüli közgyűlést köteles összehívni. A visszahívási eljárás a rendes Közgyűlés keretein belül is lefolytatható, amennyiben azt az ügyvezető elnök az elnökségi határozat alapján egyébként is összehívja.

(13.) A visszahívás tárgyalására összehívott közgyűlésre az érintett tisztségviselőt meg kell hívni, és biztosítani kell részére, a védekezéshez való jogot. A visszahívási eljárás lefolytatásának azonban nem akadálya, ha a visszahívással érintett tisztségviselő nincs jelen, illetve védekezési lehetőségével nem kíván élni. A tisztségviselők visszahívásáról a közgyűlésen a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok minősített (2/3-os) szótöbbséggel döntenek.

(14.) A visszahívási eljárásban nem vehet részt elnökként, tag képviselőjeként, jegyzőkönyvvezetőként az a személy,
a) aki a visszahívási eljárás alá vont személy új Ptk. 8:1.§.(1.) bekezdésének 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója,
b) akinek a visszahívás elmaradásához érdeke fűződik,
c) aki a visszahívási eljárás alá vont személlyel perben, haragban áll,
d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

Amennyiben a visszahívás az Egyesület elnökét érinti, akkor az alelnök, amennyiben az ügyvezető elnököt, vagy az alelnököt érinti, akkor az elnök a Közgyűlés levezető elnöke, aki ebben az esetben elnöki jogkört gyakorol.

11. §
Felügyelő Bizottság

(1.) A Felügyelő Bizottság az Egyesület működésének és gazdálkodásának szabályszerűségét ellenőrző szerv. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, elnökét és 2 tagját a Közgyűlés választja titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel a helyhatósági választásokhoz kötődő 5 évre azzal, hogy megbízatásuk addig tart, amíg a tisztújító közgyűlés új Felügyelő Bizottságot nem választ. A Felügyelő Bizottság tagjai újraválaszthatóak.

(2.) A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:
a) a Felügyelő Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály, és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése,
b) az Egyesület tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet az Egyesületet érintő valamennyi üggyel kapcsolatban,
c) betekinthet és - szükség esetén szakértő bevonásával - megvizsgálhatja az Egyesület könyveit és iratait,
d) vizsgálja és véleményezi az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségét
e) társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
f) bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
g) tagdíj befizetések ellenőrzése,
h) évenként vizsgálja az Egyesület gazdálkodásának szabályszerűségét,
i) a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentése birtokában hozhat döntést a legfőbb szerv,
j) ha a megítélése szerint az Egyesület szervei által hozott döntések, a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, Közgyűlés által elfogadott határozatba ütközik, vagy egyébként az Egyesület érdekeit sérti, összehívja a Közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére,
k) a Közgyűlés és az Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság elnöke vagy az elnök által kijelölt tagja tanácskozási joggal részt vehet, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlésen a Felügyelő Bizottság tagjainak részvétele kötelező.
l) évente beszámol a Közgyűlésnek tevékenységéről,
m) működésével kapcsolatban kialakított ügyrend elfogadása.

(3.) A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben az elnökségi tagokra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek közeli hozzátartozója elnökségi tag.

(4.) A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(5.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A tagok személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek tagjai az Elnökségnek, nem lehetnek az Egyesület munkavállalói.

(6.) A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal tartja, az üléseket a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint, és vezeti. Az ülés összehívását bármely felügyelő bizottsági tag a napirendi pontok megjelölésével írásban kérheti a Felügyelő Bizottság elnökétől, aki az ülés összehívásáról kérelem kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra intézkedik. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. Amennyiben az elnök e határidőn belül nem tesz eleget a kérelemnek, a Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult az ülés összehívására.

(7.) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet minden tag aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv egy példányát az ülés napját követő 15 napon belül a Felügyelő Bizottság tagjainak és az Elnökség részére is meg kell küldeni.

(8.) A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket térítési díj nélkül látják el, azonban az Egyesület érdekében folytatott tevékenységük során felmerült indokolt és szükségszerű kiadásaikkal összefüggésben költségtérítésre jogosultak.

(9.) A Felügyelő Bizottság tagjának tagsága megszűnésére az elnökségi tagság megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottság tagja a lemondó nyilatkozatát az Egyesület Elnökségéhez intézi.

12. §
Az Egyesület tisztségviselői

(1.) Tekintettel arra, hogy az Egyesület rendes tagjai települési önkormányzatok, ezért az Egyesület Alapszabályban meghatározott tisztségeire kizárólag a tag települések mindenkori polgármesterei választhatók meg. A tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani, a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada azonban válaszható az Egyesület tagjain kívüli személyekből. A helyhatósági választásokat követő 60 napon belül tisztújító közgyűlést kell tartani, amelyen az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés megválasztja. A tisztségviselők megbízatása –lemondás, elhalálozás, visszahívás esetét ide nem értve- addig tart, amíg a tisztújító Közgyűlés új tisztségviselők megválasztásáról határozatot hoz. A lemondás, elhalálozás, visszahívás esetében a tisztségviselők megbízatása a lemondás, elhalálozás napja, valamint az a nap, amelyen visszahívásról döntő közgyűlési határozatot hozták. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában a lemondás bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. Az előbb említett eseteken kívül az egyesületi tisztség megszűnésének napja az a nap, amelyen az új tisztségviselőt a Közgyűlés megválasztja.

(2.) A polgármester Egyesületben betöltött tisztsége –az új polgármester megválasztásának esetét kivéve- azon a napon szűnik meg, amelyen a polgármesteri tisztsége törvényben meghatározott esetekben megszűnik. Amennyiben a polgármesteri tisztség új polgármester megválasztása miatt szűnik meg, úgy az egyesületi tisztségre vonatkozó megbízatása addig tart, amíg a tisztújító Közgyűlés az új tisztségviselőket megválasztja. A tag település polgármestere az Egyesületben tisztséget nem viselhet, ha vele szemben a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggésben, jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn.

(3.) Elnök:
Az elnök személyére a tagtelepülések képviselői a mindenkori helyhatósági választásokat követő első közgyűlésig tehetnek javaslatot, melyet írásban az ügyvezető elnökhöz kell megküldeni. Az elnököt a Közgyűlés az Egyesület tagjait képviselő polgármesterek közül a mindenkor hatályos önkormányzati ciklus időtartamára titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választja. Az elnök elnököl a Közgyűlésen, ő a közgyűlés levezető elnöke. Amennyiben az Egyesület rendes tagja az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az ügyvezető elnökkel történő egyeztetést követően betekinteni kíván, úgy azt az elnök jelenlétében teheti meg. Levezeti az elnökségi üléseket. Végrehajtja az Elnökség, és a Közgyűlés reá vonatkozó határozatait. A Közgyűlés üléseiről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére egy jelenlévő tag felkérése. Az ügyvezető elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel képviseli az Egyesületet.

(4.) Ügyvezető elnök:
Feladatai:
a) vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, vezeti és összehívja az Elnökség üléseit,
b) gondoskodik az Egyesület tagsági nyilvántartás naprakész vezetéséről,
c) intézkedik a közgyűlési határozatok és az elnökségi határozatok könyvének naprakész vezetéséről,
d) intézkedik a meghívók kiküldéséről,
e) irányítja az Egyesület működését,
f) összehívja a közgyűlést (rendkívüli közgyűlést),
g) éves gazdasági terv (költségvetés) beszámolóját elkészíti,
h) végrehajtja, végrehajtatja az Elnökség és a Közgyűlés határozatait,
i) gondoskodik az Egyesület törvényes működéséről,
j) ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat,
k) utalványozási jogkörrel rendelkezik,
l) képviseli az Egyesületet, önálló jogkörrel,
m) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok, bizonylatok kezelése,
n) adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
o) állandó jelleggel részt vesz az Elnökség és a Közgyűlés ülésein, tanácskozásain,
p) végrehajtja a Közgyűlés és az Elnökség határozatait,
q) koordinálja az Egyesület tevékenységét az éves munka- és költségvetési terv alapján,
r) ellátja az Egyesület adminisztrációs teendőit,
s) folyamatos kapcsolatot tart a tagokkal,
t) egyesületi honlap frissítése,
u) az Egyesület működése során szükségessé váló szerződéskötések előkészítése, és azoknak az Egyesület képviseletében való aláírása, valamint szükség esetén külső szakemberek/szervezetek megbízása az Egyesület tevékenységének gördülékeny folytatása érdekében,
v) pályázatfigyelés, pályázati anyagok előkészítése, benyújtása, adminisztrációja,
w) Elnökség beszámolóinak előkészítése,
x) közgyűlési meghívók kiküldése,
y) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,
z) az Egyesület napi gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása,
aa) kapcsolatot tart a bel- és külföldi társszervezetek képviseletre jogosult szerveivel.

Az ügyvezető elnököt a Közgyűlés 5 év időtartamra titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választja. Az ügyvezető elnök újraválasztható. Feladatát megbízási jogviszony alapján megbízottként látja el, a megbízó az Egyesület elnöke. Költségtérítésre jogosult, melynek összegét a Közgyűlés határozattal állapítja meg.

A tisztségviselői megbízás megszűnik:
 határozott idejű megbízás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
 visszahívással,
 lemondással,
 a tisztségviselő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
 a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
 a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A jogi személy tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(5.) Alelnök:
Az Egyesület alelnöke egyben elnökségi tag. Az alelnököt az egyesületi tagtelepüléseket képviselő polgármesterek közül a Közgyűlés a helyhatósági választásokhoz kötődő 5 éves időtartamra, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választja.

Az alelnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat ellátja,
b) az elnök megbízatása alapján, illetve távollétében vagy akadályozatása esetén az elnök teljes jogú helyettesítésére jogosult.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

III. Fejezet

13. §
Az Egyesület gazdálkodása

(1.) Az Egyesület gazdálkodását a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően, a jóváhagyott éves gazdasági terv (költségvetés) alapján végzi.

(2.) Az Egyesület bevételi forrásai:
a) tagdíjak,
b) költségvetési támogatás:
 a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
 az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
 az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
 a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
c) köz-, illetve magánadományok,
d) pártoló tagok által nyújtott felajánlások,
e) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
f) befektetési tevékenységből származó bevétel,
g) egyéb források.

(3.) Az Egyesület költségei, ráfordításai:
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) kiegészítő gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

(4.) Az Egyesület a céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

(5.) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(6.) Az Egyesület működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot a honlapján.

(7.) Az Egyesület jogi személy tag képviselői az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységében részt vehetnek, tevékenységükért szakértői díj, tiszteletdíj, stb. jogcímen ellenértéket kaphatnak.

(8.) Az Egyesület 1.000.000,- Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalásához az Elnökség jóváhagyása szükséges.

(9.) Az Egyesület vezető tisztségviselői az Egyesület érdekében kifejtett munkájukért tiszteletdíjat kaphatnak, amelynek mértékét a Közgyűlés határozatban állapítja meg.

14. §
Az Egyesület képviselete

(1.) Az Egyesület képviseletére az ügyvezető elnök, távolléte, akadályoztatása esetén teljes körűen az elnök jogosult.

(2.) Az ügyvezető elnök az Egyesületet az általa aláírt aláírási minta alapján képviseli.

15. §
Az utalványozási jogkör gyakorlása és az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés

(1.) Az utalványozás alatt a számla, illetőleg a megfelelő pénzügyi-számviteli bizonylat ellenőrzését követően a bevételek beszedésének vagy elszámolásának, a kiadások teljesíthetőségének engedélyezését kell érteni. E jogosultság az utalványozót illeti meg.

(2.) Az Egyesület ügyvezető elnökének utalványozási jogköre az Egyesület valamennyi ügyére kiterjed.

(3.) Az Egyesület bankszámlája felett az ügyvezető elnök önálló aláírási joggal rendelkezik.

(4.) Az Egyesület képviseletében az Egyesület részére az ügyvezető elnök bankkártyát illetve internet-bank hozzáférést igényelhet.

16. §
Az Egyesület megszűnése

(1.) Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
 a Közgyűlés elhatározza a megszűnését, vagy
 a bíróság megfelelő eljárás lefolytatása következtében megszünteti, vagy megállapítja megszűnését, vagy
 az Egyesület megvalósította célját, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
 az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, és az Egyesületet a vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság törli a nyilvántartásból.

(2.) Jogutódlással való megszűnés
Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

(3.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon sorsára az új Ptk. 3:85.§.-ban foglalt rendelkezések irányadóak.

17. §
Záró rendelkezések

(1.) Az Egyesület Alapszabály szerinti működésének megkönnyítése érdekében a Közgyűlés belső szabályzatokat fogadhat el. A szabályzatok előkészítése az Elnökség feladata.

(2.) Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az új Ptk, valamint a Civil tv. rendelkezései az irányadóak.

Dr. Szabó Zoltán ügyvezető elnök sk.    Vida Tamás elnök sk.  dr. Puskás Tivadar alelnök sk.